UČINSKI GLAGOLI U MAĐARSKOM JEZIKU I NJIHOVI EKVIVALENTNI IZRAZI U FRANCUSKOM

diplomski rad

• Autor: Tomislav Miličević
• Mentor: Orsolya Žagar Szentesi (mentor)
• Član povjerenstva: Sándor Bene (predsjednik povjerenstva)
• Član povjerenstva: Kristina Katalinić (član povjerenstva)
• Član povjerenstva: Ana Sekso Milković (član povjerenstva)
• Ustanova koja je dodijelila akademski / stručni stupanj: Sveučilište u Zagrebu; Filozofski fakultet; (Odsjek za hungarologiju, turkologiju i judaistiku); Zagreb
• Datum i država obrane: 2024-02-07, Hrvatska
• Znanstveno / umjetničko područje, polje i grana: HUMANISTIČKE ZNANOSTI; Interdisciplinarne humanističke znanosti

Sažetak

Sažetak
Učinske glagole još nazivamo i faktitivnim glagolima, dok uz njih postoje i njima srodni kauzativni glagoli. U mađarskom jeziku oni se tvore odgovarajućim tvorbenim glagolskim nastavkom, dok se u francuskom jeziku tvore u kombinaciji tvorbenih polupomoćnih glagola i infinitiva odgovarajućeg glagola. Ključnu ulogu i faktitivno-kauzativnim glagolskim konstrukcijama ima logički subjekt, a koji je vršitelj radnje u faktitivno-kauzativnoj rečenici; premda upravo sam vršitelj radnje u njima često ostaje neizrečen – jer se u faktitivnim konstrukcijama u prvi plan stavlja inicijator/”prouzrokovatelj” radnje, a ne sam vršitelj. Dodirne točke sa ovim glagolskim oblicima ima i pasiv, a u kojemu se mogu naći obilježja faktitiva i kauzativa – utoliko što se kod njih stvarni vršitelj radnje također potiskuje. Ovdje nalazimo i medijalne glagole koji su kategorija između aktiva i pasiva. U analizi prijevoda romana Kad svijeće dogore Sándora Máraija otkriva se u kojoj mjeri prevoditelj koristi odgovarajuće učinske glagolske konstrukcije naspram mađarskog originalnog teksta.

Sažetak (mađarski)

Absztrakt
Az műveltető igéket faktitív-kauzatív igének is nevezik, bár a két alcsoport szintaktikai viselkedése részben eltérő. A magyar nyelvben a műveltető igéket a megfelelő igeképzővel, míg a francia nyelvben bizonyos “félsegédigék” és a megfelelő ige infinitívuszának kombinációjával képezzük. A faktitívum-kauzatívum igekonstrukciókban kulcsszerepet játszik a logikai alany, amely a cselekvő figurája lesz a faktitívum-kauzatívum mondatban. A szóbanforgó igealak érintkezik a passzív szerkezetekkel is, amelyben a műveltető igék jellemzői is megtalálhatók - hiszen bennük is a cselekvés tényleges cselekvője el van nyomva. Itt találjuk a mediális igéket is, amelyek az aktív és a passzív közötti kategória. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének francia fordítását az eredetivel összevetve azt szeretnénk feltérképezni, hogy a fordító milyen mértékben alkalmazta a megfelelő francia műveltető igei szerkezeteket az eredeti magyar szöveghez képest.

• Ključne riječi: Ključne riječi : učinski glagoli; faktitiv; kauzativ; mađarski jezik; francuski jezik; tvorbeni glagolski nastavak; polupomoćni glagoli; infinitiv; logički subjekt; pasiv; medijalni glagoli; Kad svijeće dogore; Sándora Márai; analiza; prijevod
• Ključne riječi (mađarski): Kulcsszavak: cselekvő igék; faktitívum; kauzatívum; magyar nyelv; francia nyelv; igeképző; fél-segédigék; infinitívusz; logikai alany; passzív igék; mediális igék; fordításelemzés
• Jezik: hrvatski
• URN:NBN: urn:nbn:hr:131:299777
• Studijski program: Naziv: Hungarologija (dvopredmetni); Vrsta studija: sveučilišni; Stupanj studija: diplomski; Akademski / stručni naziv: magistar/magistra mađarskog jezika i književnosti (mag. philol. hung.)
• Vrsta resursa: Tekst
• Način izrade datoteke: Izvorno digitalna
• Prava pristupa: Otvoreni pristup
• Datum i vrijeme pohrane: 2024-03-24 20:23:34