Title Jezik, kultura i identitet: Mađari na području Virovitice i okolice Author Dávid Karácsonyi Mentor Kristina Katalinić (mentor)Committee member Orsolya Žagar Szentesi (predsjednik povjerenstva)Committee member Kristina Katalinić (član povjerenstva)Committee member Sándor Bene (član povjerenstva)Granter University of Zagreb Defense date and country 2021-04-08, Croatia Scientific / art field, HUMANISTIC SCIENCES Scientific / art field, SOCIAL SCIENCES Abstract Od XII. stoljeća pa do danas Mađari i Hrvati usko su povezani u mnogim područjima života. Kako su se članovi obaju naroda selili na prostore druge države, tako su sa sobom donijeli i svoju kulturu, jezik i tradiciju, a to je posebno izraženo u pograničnim dijelovima, kako Mađarske, tako i Hrvatske. Jedan je takav pogranični grad i Virovitica koja je u prošlosti imala veliku važnost kao kraljevsko trgovište u Virovitičkoj županiji, a često je bila i mjesto posjeta mađarskih kraljeva. Broj Mađara
... More na području Virovitice u prošlosti je bio dosta zavidan – Mađari su bili najbrojniji narod na tom području nakon Hrvata. U posljednjih se nekoliko desetljeća taj broj vrtoglavo smanjio te danas u Virovitičko-podravskoj županiji živi samo dvjesto pripadnika mađarske nacionalne manjine. Rad analizira trenutačno stanje Mađara u Virovitici, njihove jezične i kulturne navike u svakodnevnom životu kroz uzorak od trinaest ispitanika članova mađarske zajednice. Ispitanici su u anketi od 53 pitanja predstavili svoj osjećaj pripadnosti mađarskoj zajednici, svoje misli o tome koliko su mađarski jezik i kultura važni u njihovim životima i u životima mađarskih udruga s toga područja, te na koji način oni kao pojedinci djeluju u očuvanju tih vidova svoje svakodnevice i njihovu prenošenju na djecu i unuke. Less Abstract (hungarian) A XII. századtól a mai napig a magyarok és a horvátok az életük sok részében szoros összefüggésben voltak. Mivel mind a két nemzet tagjai át-átköltöztek a másik ország területére, magukkal vitték a saját kultúrájukat, a nyelvüket és hagyományaikat, ami különösen látható a határ melletti területeken. Egy ilyen területen fekszik Verőce is, amelynek történelmi kulcsfontosságú szerepe volt a Magyar Királyságban, mivel 1242-ben királyi mezőváros lett, és mellette főváros volt Verőce vármegyében.
... More Azonkívül gyakran megszálltak Verőcén az Árpád-házi királyok, akiknek ott kastélyuk volt. A huszadik század elején Verőce lakosságának nagy százalékát magyarok alkották, hiszen a horvát után a magyar volt a második leggyakoribb nemzetiség Verőcén. Verőcén a legtöbb magyar 1910-ben volt, amikor 1352 magyar ajkú személy dolgozott és élt ott. Egész Horvátországban a legtöbb magyar az 1900-as évek első évtizedében élt, több, mint 90 ezer magyar ajkú személy élt Horvátországban, és mellettük még 47 ezer ember beszélt magyarul. A délszláv szellem fokozatos erősödésével, és az első világháború kitörésével a magyarokat, és a többi nemzetet is, elkezdték kiűzni Horvátországból. Ekkor látható az első nagy csökkenés a horvátországi magyarok számában. Ez a tendencia jelenleg is folytatódik, ugyanis minden új népszámláláskor azt látjuk, hogy egyre kevesebb magyar él Horvátország területén. Ugyanez történt Verőce-drávamente megyében is, hiszen ott a 2011-es népszámlálás szerint összesen csak 200 magyar nemzetiségű lakos él. A jelen dolgozat fő célja elemezni és bemutatni a verőcei magyarok helyzetét, kulturális és nyelvi szokásait a hétköznapi életben, valamint a fiatalabb nemzedékre való nyelv és kultúra átadásának a szokásait. Összesen 13 magát magyarnak tekintő adatközlő vett részt a kérdőíves kutatásban, amely 53 kérdésből állt. Az interjúk nagyobb részéből hangfelvétel is készült, amit kiegészítettünk személyes megfigyeléssel is. A háromrészes kérdőív első részének témája az adatközlők szociodemográfiai háttere, a második részben a kétnyelvűséget és a nyelvhasználati színtereket vizsgáltuk. Mivel a kutatás során kitört a globális Covid 19-koronavírus-járvány, valamint az adatközlők többsége a magasabb kockázatú csoportba tartozott, a kutatás egy részét nem tudtuk irányított interjúk formájában elvégezni, hanem papíron küldtük el a kinyomtatott kérdőívet az adatközlőknek. Mivel az adatközlők fele nem, vagy alig használja a magyar nyelvet a mindennapi beszédben, a kérdőívet lefordítottuk horvátra. Ugyanakkor ezeket az adatközlőket nem volt lehetséges irányítani az interjúkban, ami végül azt eredményezte, hogy a válaszaik rövidebbek és egyszerűbbek. Az adatközlők válaszai szerint a verőcei magyarság évről évre fogy, aminek több oka van. A világháborúk utáni politikai élet és társadalom nem kedvelte a nemzeti kissebségeket, ezért a verőcei magyarok vagy átmentek Magyarországra, vagy asszimilálódtak, többségükben nem használták aktívan a nyelvet, és nem adták tovább a gyerekeiknek sem. Emiatt még az idősebb adatközlők között is akadtak néhányan, akik nem tudtak magyarul, így ők sem tudták továbbadni a nyelvet a gyerekeiknek. Verőcén és Újgrácon ugyan léteznek magyar egyesületek, melyeknek az adatközlők is tagjai. Az egyesületek igen nagy szerepet játszanak a magyar ajkúak életében, hiszen a tagok hetente járhatnak magyarórákra, énekkarban, zenész- és tánccsoportban vehetnek részt, valamint sportegyesületben is. Az egyesületek igazi nyelv és kultúra fókuszpontjai a Verőce-drávamente megyei magyarok életének, és az adatközlők szerint nagy fontosságúak a nyelv és kultúra megőrzésében. Less Keywords
Mađari
kultura
nacionalna manjina
manjinski jezik
jezična uporaba
Keywords (hungarian)
magyarok
nemzeti kissebség
kisebbségi nyelv
nyelvhasználat
Language croatian URN:NBN urn:nbn:hr:131:970111 Study programme Title: Hungarian Language and Literature (double major) Type of resource Text File origin Born digital Access conditions Open access Terms of use Created on 2021-04-12 09:05:45
